Tudom, hogy tudjátok rólam, hogy rengeteget beszélek a fényvédelemről, fényvédő készítményekről, már kora tavasztól kezdve. Ezzel kapcsolatban egy igen részletes cikk jött velem szembe.
Szakmai lapokban nagyon szeretek tájékozódni, frissíteni a tudásomat, így akadtam rá Radics Zsuzsanna Kolléganőm cikkére, belőle szemezgetnék.
A fénynek komoly hatása van a bőrre, az emberi szervezetre, ezért jó, ha tudjuk, hogy a napfény milyen sugarakból áll, külön-külön mit okoz a Föld légkörébe érkezve.
Az UVC sugarakat az ózonréteg szerencsére gyakorlatilag teljesen elnyeli. Ha a bőrt mégis eléri, akkor bőrpírt okoz, a sejteken belül nagyon erős, DNS-roncsoló hatása van.
Az UVB az UV-sugárzás kb 5%-át teszi ki, és csak a bőrfelszínt érve fejti ki a hatását, ablaküvegen nem hatol át. Nagy szükségünk van rá, mert elég sok biológiai/anyagcsere-folyamatban szerepet játszik: csontképzésért felelős D-vitaminképzés, általános közérzetjavító. Nem véletlenül szoktuk buzdítani depressziós barátainkat, hogy menjenek ki a szabad levegőre sokat sétálni!
Viszont figyeljünk arra is, hogy a hámrétegben elnyelődik, leégést, pigmentfoltosodást, de sajnos különböző jó- és rosszindulatú bőrdaganatokat is tud okozni, tehát mint minden mástól, a túlzott UVB sugárzástól óvni kell magunkat.
Az UVA sugarak azok, amik barnítanak. De: ablaküvegen áthatol, tehát amikor nem napozol, akkor is napozol, pl autóvezetés közben vagy az irodában, ha pl déli tájolású ablak mellett dolgozol. A bőrben komolyan károsítja a kollagén és elasztin szálakat, a szabadgyök képző képessége miatt pedig egyes bőrrákfajták kialakulásáért is felelős. A szemre káros hatással van, nem véletlenül szoktam a Vendégeim figyelmét felhívni arra, hogy UV-szűrős napszemüveget vásároljanak.
A látható fénytartományoknál rövidebb hullámhosszú a kék fény. A kék fény jótékony hatású a szervezetre, mert fokozza az éberséget, a memóriát, hatására szerotonin termelődik, így oldja a depressziót, erősiti az immunrendszert.
A kék fénnyel kapcsolatban viszont kérlek, nagyon figyeljetek arra, hogy a mobiltelefonok, számítógépek képernyői sokkal több kékfényt bocsátanak ki, mint amire anatómiailag felkészült a szervezetünk, a szemünk. Ezért kékfényszűrős szemüveg használata mindenképpen ajánlott, ha irodai munkát végzel, vagy szeretsz sokat mobilozni (vagy a képernyőbeállítások között megkeresni sárgafény vagy egyéb szemkímélő módot)
Milyen napvédők vannak forgalomban, és milyeneket vásároljunk kozmetikusunktól?
Ehhez érdemes ismerni a fényvédő anyagokat, amelyek lehetnek kémiai fényvédők, illetve fizikai fényvédők.
Az a különbség köztük, hogy a kémiai fényvédőket napozás előtt legalább fél órával fel kell kenni a bőrre, amely felszívódik, a bőrben végzi UV-fényelnyelő feladatát. Vegyi úton előállított anyagok, amelyek felszívódhatnak a vérkeringésbe, és amelyek hatását a májra, agyra, vesére folyamatosan vitatják konferenciákon (sok vizsgálat szerint a napozás után napokkal még kimutathatóak a vérből, de hogy hogyan hatnak a szerveinkre, még nem lehet pontosan tudni)
Ezek a kémiai fényvédő anyagok: többek között avobenzon, oxybenzon, oktokrilén, mexoril SX, octynoxat, etil-hexyl-metoxycinnamat, stb
A fizikai fényvédők nem szívódnak fel, hanem a bőrfelületen szórják szét és verik vissza a ráeső napfényt, ily módon biztosítva azt, hogy egységnyi idő alatt kevesebb napfény bombázza érzékeny bőrünket, így nem égünk le, hanem egyenletesen barnulunk. Fizikai fényvédő anyag a titán-dioxid.
Személy szerint a fizikai fényvédőknek vagyok a híve, mert fel sem szívódnak a szervezetünkbe, így károkat sem képesek okozni. Magam Phyt’s, illetve Vintage Beauty márkájú napvédőket ajánlok Nektek használatra.
Mivel nagyon szeretek erről a témáról mesélni Nektek, a kozmetikában nyugodtan kérdezősködjetek:
Kozmetikus Gabi
06304088407
