Rengeteg mindent tudunk a fényvédelemről, hány faktoros fényvédőt használjunk, már márciustól, naponta többször, stb.
Engem az érdekelt, hogy valójában kik, mik azok az UV-A, UV-B és C sugarak.
Az UV-A sugarak a nem látható fénytartományba tartozó 315-400 nm, azaz nanométer hosszúságú fénysugarai a napfénynek. Tehát az ultraviola, azaz ibolyántúli sugárzás tartomány leghosszabb hullámhosszú sugarairól van szó, ők hatolnak be legmélyebben a bőrbe, ezek a sugarak okozzák a pigmentképzést, ami azt jelenti, hogy a melaninszemcsék, amik a bőr sejtjeiben találhatók, ennek a fénynek a hatására felszaporodnak, hogy a bőrsejtek sejtmagjait védjék a napsugárzás okozta károsodásoktól. Gyulladást nem okoznak, viszont rettentően károsítják a kollagén- és elasztinrostokat, amelyek a bőr rugalmasságáért felelősek. Magyarul ráncosodást okoz a túlzott UV-A sugárzás. Ez nagyon rossz hír a rendszeresen szoláriumozóknak!
A bőrünket úgynevezett UV-B sugarak is érik, ezek a sugárnyalábok már kicsit rövidebbek: 280-315 nanométer hosszúságúak, kevésbé mélyre jutnak be a bőrbe, viszont bőrpírt, -gyulladást azért képesek okozni, egyes kutatások szerint bőrrákot is.
Jó hír azonban, hogy mértékkel, de szükségünk van az UV-B sugarakra, hiszen ezek a sugarak segítik elő a D-vitamin képződését a bőrben! Tehát ne bújjatok el folyton a nap elől!
Mi újság az UV-C-kkel?
Nos, ezek a legrövidebb UV-tartományba tartozó sugarak, 180-280 nm-esek, elvileg soha nem éri ilyen ultraviola sugár a bőrünket, mert az ózon réteg kiszűri a napsugárzásból. Mesterségesen előállítható, fertőtlenítő, csíraölő hatását igénybe veszik egészségügyi, laboratóriumi intézetek. Különleges óvatossággal kezelendőek ezek a sugarak, mert kötőhártya- és bőrgyulladást okoznak. Hegesztőpákák jelentős UV-C sugárzást bocsátanak ki, szakképzett hegesztők ezért védőszemüveget használnak munkavégzés közben.
Hogyan védjük a bőrünket, egyáltalán mindig, mindenkor védjük?
Ne felejtsük el tehát, hogy fényvédelemre szükségünk van, de napfényre is!
Amikor tudjuk, hogy délelőtt 10 óra előtt, vagy délután 17 óra után megyünk sétálni, esetleg délben a tűző napon ugrunk ki a szállodánkból a szomszédos épületbe az ebédért (ami 5 perc), akkor valójában nincs szükség arra, hogy a fényvédőt vastagon rákenjük a vállunkra, karunkra, arcunkra. A napfény éltet, D-vitaminképző, elősegít egy egészséges napbarnította színt.
Máskor természetesen gondoskodni kell a megfelelő napfényvédelemről, mert a Kelet-európai bőr kevéssé van felkészülve erős napsugárzásra.
